1. nap a görög tengerparton. Kicsit hideg van (a görögöknek), szerintem meg pont jó (nekünk). A rutin meglehetős hiányával egy tengerparti kocsma teraszára vagy mijére ültünk le. És óvatosan, mintegy kóstolgatva a nyarat szerényen és nagy alázattal rendeltünk két sört. Namost kedves felebarátaim itt már megmutatkozott az, amiért szeretjük ezt az egészet. Mert ha Te itthon rendelsz bárhol két sört, akkor a következő lehetőségek vannak egy nyitott kocsmában: 1.) hoz a pincér két nyálkás fogású műanyagpoharat jó esetben csíkig töltve, rossz esetben a hab vége a csíknál. 2.) kapsz két üveg sört ami amikor elindult vele a tag a pulttól még hideg volt, mire leteszi már véleményes, mire meginnád már meleg. Ezt még lehet tetézni egy az üveg nyakára borított műanyag pohárral. Mindez a görögöknél úgy néz ki, hogy a két sört egy jéggel teli vödörben kapod, ami hidegen tartja a kellő ideig az italt. Ha meg kérsz még kettőt (márpedig kérsz, hogyne kérnél!) azt újabb vödörben, friss jéggel kapod. Profizmus, na az van. Szóval ülünk a parton, isszuk a sörünket, elégedettek vagyunk magunkkal, hogy a családjainkat épségben elhoztuk ilyen messzire, büszkék vagyunk arra, hogy tunképpen nem is vagyunk álmosak, bár mennyit vezettünk (ekkor még nem tudtuk, hogy a második sör után gyakorlatilag sírva könyörgünk, hogy mehessünk aludni), amikor meghalljuk egy mandulaműtét utáni szamár kiáltozását a part felől (nyöknyőőő). Miazistenharagjaezbakker?! Fogalmazódik meg bennünk egyszerre. A parton közeledett egy ember (?) mezítláb, bőr kalappal a fején, kezében egy átlátszó műanyag doboz, benne fánk meg egy ilyen horgászék szerű izé, derekára kötve egy nejlonzacsi szalvétával. És kiabál az előember fejével, hogy nyöknyő (ami nyilván görögül azt jelenti, hogy fánk). A psakoudiai tengerpart lehet vagy egy kilométer hosszú, ezt naponta legalább 10x megteszi a fazon oda-vissza, mezítláb a 200 fokos homokon és kiabál, hogy nyöknyőőő. Aki int neki, ahhoz oda megy és anélkül, hogy a fánkot megérintené a kezével ad egyet egy euróért. A 3. naptól, már kezdtem tisztelni a faszit, a nyaralás végére meg egyenesen csodálni, főleg amikor észrevettük, hogy esténként a helyi játékterem felügyelője, csak akkor van rajta cipő és nincs rajta kalap. Jesszus! Lehet hogy a kalapot este cipőnek hajtogatja, reggel meg vissza?!