Hónap: 2007 április

Voltam egy borkóstolón, ahol a Juhász testvérek egyike prezentált. Nagyon bírom ezeket a borászokat. Olyan átéléssel tudnak beszélni a boraikról, amit minden szakma, hivatás képviselője megirigyelhet. Ha valaki idétlen beszólással zavarja meg, nem érti a humort, mert számukra igazán semmi vicces nincs abban, ha valaki „savanyú lé”-nek nevezi a borát, vagy ha a csúcsbora kóstolásakor valaki félhangosan megjegyzi: „húzzuk fel szódával”. Egy időben én is csináltam ilyen jópofaságokat, de aztán rájöttem, hogy ez a legnagyobb udvariatlanság. Kábé olyan, mintha valaki valakinek a gyerekére mondana valami bántóan csúnyát, azt se viselné el senki. Különben a borok is jók voltak. Végre megtudtam mitől rozé a rozé, és azt is, hogy nem az ár számít, ha valaki bort akar venni, meg az is, hogy a Szépasszony völgy csak annak való, aki be akar vágni. Van például egy Egri Cuvée -nek nevezett boruk, ami nagyon bejön. Nem az a nagyon testes, hanem inkább az iható (kvaterkázó) fajta.

Ennek a bornak a nevét sosem tudtam kimondani (illetve nem tudom mit jelent), csak az a biztos, hogy kedvencségben (na ez szép szó…) közel áll a Légli 333-hoz. Olyan kvaterkázós, egyedüliszogatós bor, aminek az erejét csak akkor érzed meg, amikor fel szeretnél állni hogy végre lefeküdj aludni. Ennek a blognak az is a célja, hogy rájöjjek mitől van az, hogy az egyik bor olyan háborúságot okoz a gyomromban, hogy hajnalban felébredek rá, a másikkal meg semmi bajom. Persze, leggyinthetnénk ha jó bor, jól vagy, ha rossz, rosszul. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű, mert ugyanazon bor tud így is úgy is viselkedni. Biztos az idegtől függ.